Az elmúlt napokat ismét a görög adósságproblémák határozták meg. Történt ez annak ellenére, hogy az USA makrogazdasági adatai és a gyorsjelentési szezon számai mind azt mutatják, hogy a világ vezető gazdasága egyre közelebb kerül a fenntartható növekedési pályához.
Az elmúlt napok újra megmutatták, hogy a likviditás magas szintje képes az árakat is magas szinten tartani. Képes elfedni azokat a feszültségeket, amelyek még mindig terhelik a recesszióból való felépülés szakaszában lévő világgazdaságot.
Az előző héten újra a görög adósságproblémák voltak az előtérben, de vasárnapra az IMF és az eurózóna tagországai jelezték, hogy készek segítséget nyújtani a bajba került országnak, hiszen világossá vált: Görögország saját erejéből képtelen megoldani pénzügyi gondjait. A heti makrogazdasági adatok, valamint a vállalati hírek is hatottak, de ezek hatása elenyésző volt az adósságproblémák okozta kilengésekhez mérten.
Európa keleti térsége az elmúlt napokban igen kedvelt befektetési célponttá lépett elő a nagybefektetők körében. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy a régió gazdaságai a korábban becsültnél jobban alkalmazkodtak a válság körülményeihez. A magyar makrogazdasági egyensúly – azzal együtt, hogy nem tartható a 2010-es hiánycél – még a régióban is kiemelkedően jó – legalábbis tendenciáját tekintve.
Pár érdekes fejlemény ellenére az előttünk álló hét nem szolgál majd nagy meglepetésekkel. Az utóbbi napokban Görögország felől a korábbiaknál jobb hírek érkeznek, az unió saját valutaalapot kíván felállítani, a fejlődő piacok emelkedtek, a forint oldalazott, s általában nyugalom volt. A derült égből nem várható villámcsapás.
A mögöttünk álló hét nem telt eseménytelenül, ugyanis a fejlett piacokon – a görög problémákat némileg feledve – megállt a csökkenő trend, s oldalazásba ment át. Ha egy héttel ezelőtti árszinteket vizsgálunk, nem találunk döntő változásokat, de tény, hogy a piacok árfolyamingadozása erősödött. Mit várhatunk hát a befektetési piacokon?
Az egyes nemzetgazdaságok még nem teljesen „önjáróak”, azaz szükségük van az állami pénzekre a stabil működéshez. Ha megkezdődik a központi források kivonása, az a befektetési piacokon áresést idéz elő. Ám lehet, hogy a jegybanki döntéshozók azért vállalják a likviditás szűkítését, mert megítélésük szerint a gazdaságok már növekedési pályára álltak. Február végén jó lesz megfontolni mindkét érvrendszert.
Az elmúlt napok megmutatták, hogy a piaci helyzet milyen instabil, mennyire sérülékenyek az árak. Ezúttal a már korábban is ismert görög probléma okozott esést Európában, miután a befektető-társadalom úgy ítéli meg, hogy az euró-zóna válságos helyzetbe került azzal, hogy Görögországgal kapcsolatban nincs egyértelmű és egységes európai álláspont, nincs konkrét intézkedési terv a bajba került ország megsegítésére.
Hiába javulnak biztatóan a világgazdasági folyamatok, a nemzetközi befektetői hangulat még mindig nagyon változékony. Megint emelkednek a kockázatok és a csökken a növekedési potenciál. Mire figyeljünk a héten?
A fejlett piacokon az elmúlt napok változásai alapján a spekulatív longok lezárása tűnik ésszerűnek, ami igaz a hazai részvények, s egyéb feltörekvő piacok esetében is igaz. Elképzelhető ugyanis, hogy „megveszik az esést”, s emiatt egy komolyabb (15-20 százalékos) korrekció esélye igen magas.
Az újév nem hozott érdemi változást a piaci folyamatokban – legalábbis eddig még nem. A makrogazdasági folyamatok továbbra is a fejlett gazdaságok kétarcúságát mutatják. Mire figyeljünk a héten?
